Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 79 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-79
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Reiner Antal

2002. augusztus 22.

Az Agache-per öt elítéltje közül jelenleg a három év börtönbüntetésre ítélt Reiner Antal van a rácsok mögött a csíkszeredai börtönben immár 382 napja. Reiner a hipotónia egy különös válfajában szenved, mely életfontosságú szerveit - például szemét, agyát, veséjét, szívét - visszafordíthatatlanul károsítja, s melynek kezelése a börtönben nem lehetséges. A beteg férfi ügyét elsősorban Katona Ádám, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ-platform elnöke karolta fel, aki Sógor Csaba szenátorral és Ráduly Róbert parlamenti képviselővel együtt több alkalommal is felkereste a börtönben. A megye RMDSZ-es honatyái közül senki nem látogatta meg. Reiner jelenleg embertelen körülmények között él, ötvenen vannak a közös cellában, ketten alszanak egy ágyban. Katona Ádám ez év augusztus 12-én nyílt levelet intézett Ion Iliescu államfőhöz, melyben Reiner Antalnak elnöki kegyelmet kér. Katona Ádám nyílt levelére az elnöki hivatalból egyelőre semmiféle visszajelzés nem érkezett. /Iochom István: Agache-ügy. Reiner Antal a börtönben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 22./

2002. szeptember 17.

Mit tesz az RMDSZ csúcsvezetősége az Agache-per utolsó, börtönben levő elítéltje, Reiner Antal kiszabadítása érdekében, kérdezte az újságíró Markó Bélát, az RMDSZ szövetségi elnökét. - Mi nyilván nem feledkeztünk meg róla - nyilatkozta Markó Béla -, de sajnos, az előző években is láthatta mindenki, hogy a pozitív megoldások nagyon nehezen alakulnak ki. Héjja Dezső esetében is a kegyelmi kérés elérése, kikényszerítése hosszú hónapokat vett igénybe, többször kellett erről a kérdésről az államelnökkel tárgyalni, s többszöri ígéretek után végül is sor került a kegyelmi rendelet aláírására. Ami Reinert illeti, az elkövetkezőkben az ő ügyében is el fogunk járni..." /Iochom István: Agache-ügy. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 17./

2002. október 8.

Okt. 7-én Aurel Dionisie Agache, a néhai őrnagy legidősebb fia Ionel Milos, a kézdiávásárhelyi rendőrség felügyelője jelenlétében Esztelneken lefoglalták Reiner Antal házát és az ingatlanhoz tartozó kertet. Az Agache család a néhai őrnagy gyilkossági perében elítélt öt kézdivásárhelyitől fejenként 52 234 800 lejes erkölcsi és bírósági perköltséget követelt. Ifj. Agache elmondta: a mai árfolyam szerint 70 milliót követel, és Reiner esztelneki ingatlanja a sepsiszentgyörgyi bírósági szakértő véleményét figyelembe véve hamarosan kalapács alá kerül. Ha három árverés után sem kerül gazdája, akkor az ingatlan Reiner tulajdonából ifj. Agache birtokába megy át. Ami Héjja Dezsőt illeti, a számára megítélt 52 millió lejt a nyugdíjából tartják vissza. A három, Magyarországon tartózkodó elítélt esetében ifj. Agache Magyarországon nemzetközi per keretében próbálja majd felhajtani az Agache családnak megítélt kártérítést. /(Iochom): Agache-ügy. Kényszervégrehajtás Esztelneken. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 8./

2002. október 10.

2001. dec. 3-án született meg a Kovászna megyei törvényszék döntése az Agache-ügyben elítéltek vagyonának elkobzását illetően. A Legfelsőbb Bíróság két évvel ezelőtti jogerős határozata így szólt: a vádlottak (Filip-Orbán Daniella Kamilla, Héjja Dezső, Paizs Ottó, Reiner Antal és Konrád János), fejenként 10 millió lejt kénytelenek fizetni Agache özvegyének és 60 millió lejt erkölcsi kártérítés címén. Időközben az inflációt is rászámolták. Ez egyedül a három év szabadságvesztésre ítélt Reiner Antalt érintette, ugyanis okt. 7-én reggel zárolták a börtönben raboskodó alperes esztelneki ingatlanát. Agache fia elmondta, a következő lépés a ház és a hozzá tartozó telek felértékelése lesz, amit majd árverésen fognak kalapács alá helyezni. Ha a birtok nem talál gazdára három licit után sem, minden az ifjú Agache tulajdonába kerül. Arra a kérdésre, hogy hajlandó lenne-e elállni követeléseitől, tekintettel az elítélt nyomorúságos helyzetére, Agache Dionise kijelentette: "Ha Reiner Antal beismeri bűnösségét, megtarthatja az ingatlant!" Az elhunyt őrnagy fiának feltett szándéka, hogy Héjja Dezső esetében a 60 milliót meghaladó kártérítést és perköltséget annak nyugdíjából tartassa vissza. /(dimény): Agache nem kegyelmez. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), okt. 10./

2002. október 22.

Katona Ádám, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés /EMK/ elnöke Markó Bélához írt nyílt levelében emlékeztetett arra, hogy az EMK már kilenc éve sürgeti az RMDSZ-en belüli belső választások megszervezését. Az EMK 12 éve küzdött az igazságtalanul és ártatlanul bebörtönzött oroszhegyi, zetelaki, utóbb kézdivásárhelyi székelymagyarok elnöki amnesztiája érdekében. A legutóbbi SZKT-n minden részvevő, Markó Béla is megkapta Katona Ádámnak a Reiner Antal kegyelemben részesítése céljából Ion Iliescu elnökhöz intézett nyílt levelét. Katona arra kérte Markó Bélát, hogy levelét személyesen juttassa el Iliescunak. Megtette-e? Milyen eredménnyel? - kérdezte, Reiner Antal ugyanis még ma is börtönben van. Katona jelezte Markó Bélának, hogy Verestóy Attila szenátor bizalmi embere, Bunta Levente /Hargita Megyei Tanács RMDSZ-es alelnöke/ "följelentette" Sántha Pál Vilmost /Hargita megyei önkormányzati osztályvezető/, mert SZKT-tagként tevékenykedik. Katona kérte Markó közbenjárását. /Emlékeztet az EMK elnöksége. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 22./

2002. október 23.

A börtönben levő Reiner Antal házával kapcsolatosan Tóth B. Csaba, az RMDSZ sepsiszentgyörgyi szervezetének elnöke közölte: a kézdivásárhelyi szervezettel együtt úgy döntöttek, gyűjtést indítanak a bírósági végrehajtó által lefoglalt ingatlan visszavásárlására. A Székely Faluért Alapítvány nevében Király Károly máris felajánlott 20 millió lejt. /(mózes): Gyűjtés indul Reiner házáért. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 23./

2002. október 29.

Nem lehet elárverezni Reiner Antal házát, mivel azt az Agache-per elítéltje egy másik családdal közösen birtokolja. Tamás Sándor képviselő az ügy kapcsán tartott sajtótájékoztatóján kifejtette: ilyen esetben az eladás nem lehetséges, így a jegyzőkönyvet a család valószínűleg megtámadja. A képviselő tájékoztatása szerint az RMDSZ kézdivásárhelyi szervezete ehhez ügyvédet fogad, és honoráriumát is fizeti. Az Agache-ügy másik fejleménye, hogy a végrehajtón keresztül Héjja Dezső nyugdíjának egy részét a megyei nyugdíjpénztár novembertől visszatartja (a törvény a nyugdíj egyharmad részét engedélyezi), és Agachénak utalja át. Héjja Dezső ugyanakkora összeggel tartozik a meglincselt milicista fiának, mint a börtönben raboskodó Reiner Antal. Tamás Sándor képviselő elmondta, Héjjának és Reinernek gyűjtést kezdeményeznek. A napokban egy bankszámlát nyitnak, amelyre az adakozó szellemű polgárok pénzt ajándékozhatnak az Agache-ügy e két szereplőjének. /Bartos Lóránt: Nem adható el Reiner Antal háza. = Krónika (Kolozsvár), okt. 29./

2002. november 1.

Aurel Dionisie Agache, a néhai őrnagy legidősebb fia újabb beadványában a vagyonközösség megszüntetését kérte a bebörtönzött Reiner Antal lakása ügyében, az ingatlan ugyanis két családé. /(Iochom): Újabb per. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 1./

2002. november 26.

A nov. 25-én a kézdivásárhelyi bíróságon Reiner Antal hagyatéki tárgyalását dec. 20-ra halasztották, mivel az érintett felek közül csak a felperes Agache-fiú jelent meg, Reiner Antal és ügyvédje távolmaradt. Az 1989-es forradalomkor meglincselt milicista fia 70 millió lejes kártérítést követel azoktól, akiket apja haláláért gyilkosság vádjával elítéltek és bebörtönöztek. A bebörtönzött Reiner Antalt nem hozták el. Reiner az ún. Agache-ügyben született ítélet szerint 52 millió lejjel tartozik Agachénak. A kirakatper szereplője ezt az összeget erkölcsi kártérítés és perköltség címén kellene hogy kifizesse az egykori őrnagy (post mortem ezredesi rangra emelték) családjának. A börtönben levő férfinak mindössze egy esztelneki ingatlantöredék van a nevén, de annak tulajdonhelyzete annyira zavaros, hogy hagyatéki tárgyalást kellett kezdeményezni. /Bartos Lóránt: Reinert senki sem képviselte. Halasztották a hagyatéki tárgyalást ügyében. = Krónika (Kolozsvár), nov. 26./

2002. december 3.

Mindössze hatmillió lejt sikerült összegyűjtenie az RMDSZ csíkszeredai szervezetének Reiner Antal megsegítésére. Ráduly Róbert, a szervezet helyi elnöke kijelentette, hogy az eddig összegyűlt hatmillió lejből is egymilliót ő maga adományozott, míg szintén egymillió Kelemen Hunor RMDSZ-es képviselőtől származik. Reiner Antal az egyetlen, aki börtönben van Aurel Agache milicista halála miatt, akivel az 1989-es decemberi forradalomban végzett a népharag Kézdivásárhelyen. Reiner a csíkszeredai fegyházban tölti büntetését, és 60 millió lejes kártérítést kell fizetnie Agache családjának, ezért az RMDSZ helyi szervezete gyűjtést kezdeményezett a megsegítésére. Ráduly a Mediafaxnak adott nyilatkozatában elmondta, a milicista meggyilkolásával vádolt öt személy pere "nyilvánvalóan politikai természetű volt, hiszen számos ember közül, akik elítélendő cselekedetet hajtottak végre, ötöt juttattak börtönbe, valószínűleg ártatlanokat". A milicista haláláért később öt embert vontak felelősségre a törvény előtt: Orbán Fülöpöt, akit hét év szabadságvesztésre ítéltek, Héjja Dezsőt, aki ez év márciusában kapott kegyelmet, Paizs Ottót, akit négy évre ítéltek, valamint Reiner Antalt és Konrád Jánost, akik három-három évet kaptak, mindannyian halált okozó ütlegelés miatt. /M. I.: Hatmillió lej gyűlt össze Reiner számára. = Krónika (Kolozsvár), dec. 3/

2002. december 17.

Dec. 11-én ülésezett Kolozsváron a református egyház zsinata. Kiadott állásfoglalásuk szerint támogatásukról biztosítják a Romániai Magyar Egyházak Elöljáróinak Állandó Értekezletét, ugyanígy az Állandó Értekezlet legutóbbi ülésének határozatait, amelyek értelmében: (a) egyházaik törvénymódosító javaslatot nyújtanak be a Parlamenthez az önálló felekezeti oktatás törvényesítése végett, és (b) személyes találkozót kezdeményeznek a román tanügyminiszterrel az egyházi oktatás égető problémáinak megoldása ügyében. A Zsinat változatlanul ragaszkodik az óvodától az egyetemig terjedő egyházi oktatás maradéktalan helyreállításához. Addig is kéri (a) a gimnáziumi oktatásnak az állami középiskolai-liceális oktatással való egyenjogúságának biztosítását; (b) az ezt szabályozó egyházi-állami protokollum régóta esedékes módosítását, valamint (c) elemi és általános iskolai osztályok, illetve szakiskolai képzés indításának engedélyezését a meglévő tanintézetekben. A zsinat sürgeti a visszaítélt, de évek óta visszatartott egyházi épületek feltétlen visszaadását. A zsinat aggodalommal tekint azokra a próbálkozásokra , amelyek a státustörvény kiüresítésére, valamint a Sapientia és a Partiumi Egyetem kárára történnek. A zsinat megkereséssel fordul a magyar kormányhoz az erdélyi magyar teológiai tanintézetek normatív pénzügyi támogatása ügyében. A zsinat felszólítja az RMDSZ-t, hogy a státustörvény végrehajtásának folyamatából ne szorítsa ki az egyházakat és a civil szervezeteket. A zsinat fontosnak tartja a Kolozsvári Nyilatkozatban (1992) megfogalmazott közösségi önrendelkezés maradéktalan érvényesülését. Ennek megfelelően sürgeti a belső választások kitűzését és lebonyolítását. A zsinat visszautasítja Reiner Antal politikai elítélt további fogvatartását és tulajdonából való kisemmizését, indokolatlannak tartja a román ortodox térhódítás folytatását, valamint az 1918. dec. 1-jei Gyulafehérvári Nagygyűlés évfordulójának budapesti megünneplését. Az idei népszámlálás adatai szerint a Romániai Református Egyház lélekszáma az 1992-es, 700 ezren felüli számról 600 ezer alá süllyedt. Ez a körülmény az eddiginél is szorosabb összefogásra készteti az egyházat. /Református zsinati állásfoglalás. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 17./

2002. december 21.

Meglepő fordulat következett be az Agache kontra Reiner Antal ügyben: ügyvédi véleményezés szerint az eddigi két tárgyalás jogilag érvénytelen, mert az egyik érintett felet nem értesítették a vagyonrészét érintő tárgyalásról. Dec. 19-én volt a per újabb tárgyalása. Az 1989-es forradalomban Kézdivásárhelyen meglincselt milicista legnagyobb fia azért indított pert az apja halála miatt börtönben levő férfi ellen, hogy kézhez kapja az 1999-ben az Agache család számára megítélt erkölcsi és anyagi kártérítést. A per tárgya Reiner háza, mely egy vagyonközösség részét képezi, egy részében ugyanis a Vass házaspár él. Az eljárást azért indította Agache, hogy Reiner Antal nevére telekkönyvezzék a vagyon rá eső részét. Agache meg elkésett, a bíró csak Reinert tudta kihallgatni. A pert jan. 24-én folytatják. A következő tárgyalásig az örökösödési bizonyítványokat telekkönyveztetni kell, mivel az ingatlanban érdekelt Vass család néhány tagja már elhunyt. /Bartos Lóránt: Reiner Antal megtarthatja házát? = Krónika (Kolozsvár), dec. 21./

2002. december 24.

A romániai magyar egyházak vezetői Ion Iliescunak címzett levelükben elnöki kegyelmet kértek Reiner Antal számára, akit Aurel Agache rendőrőrnagy meggyilkolása vádjával ítéltek szabadságvesztésre. Az aláírók - Jakubinyi György római katolikus érsek, Pap Géza és Tőkés László református püspökök, Mózes Árpád evangélikus püspök, Tempfli József római katolikus püspök - emlékeztettek arra, hogy tizenhárom évvel az 1989-i decemberi események után már csak Reiner van börtönben. Az aláírók "az euro-atlanti integráció kontextusában", karácsony és az 1989-es forradalom szellemiségében úgy vélik, hogy az elnöki kegyelem révén Reiner Antal családja körében tölthetné a karácsonyt, ami hozzájárulhatna az etnikumközi feszültségek csökkentéséhez. /Elnöki kegyelemért. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 24./

2003. január 30.

A 2002/2003-as tanév előtt Magyarországra átiratkozott erdélyi tanulók továbbra sem kaphatnak állami támogatást a magyarországi felsőfokú oktatáshoz. Ebben a tanévben 1789 erdélyi középiskolás tanul Magyarországon. Ehhez hozzá kell számítani 413 szakiskolást és másfél ezernyi általános iskolást. A magyar felsőoktatásban összesen 3090 romániai magyar hallgató tanul, ezeknek döntő többsége nem kap ösztöndíjat. Közülük sokan olyan szülők gyermekei, akik most intézik áttelepedésük formaságait, sokan származnak olyan erdélyi szórványvidékről, ahol csak román iskola van. Sylvester Lajos figyelmeztetett: "Vegyük észre: elképesztően rossz az erdélyi magyar társadalmi közérzet." A kolozsvári ügyek, a marosvásárhelyi feliratháborúk, Bernády György emléktáblájának levétele, a gyulafehérvári Batthyaneum ügye, a sok ezer hektáros székelyföldi erdőterületek moldvai bitorlása, Wass Albert és szellemi pártfogóinak üldöztetése, Reiner Antal fizikai, anyagi és lelki tönkreverése. /Sylvester Lajos: Agybaj vagy agyelszívás? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 30./

2003. február 10.

Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés /EMK/, az RMDSZ keresztény-nemzeti platformja hivatalos küldöttséggel megjelent Szatmárnémetiben az RMDSZ kongresszusán, illetve febr. 1-jén, a szatmárnémeti Láncos-templomban sorra került Királyhágómelléki Református Egyházkerület rendkívüli közgyűlésén. Katona Ádám platformelnök Medgyessy Péte miniszterelnök kongresszusi üdvözlő beszéde alatt feltűnést keltő módon - az EMK magasra tartott vörös szórólapjával - jelezte, hogy az RMDSZ keresztény-nemzeti platformja "a pálya elhagyására" szólítja föl a budapesti miniszterelnököt. Az RMDSZ csúcsvezetése a 7. Kongresszust törvénytelen módon, a belső választásokat megelőzően szervezte meg. Ezért tiltakozásul az EMK küldöttsége nem szólalt föl az RMDSZ program- és alapszabály-módosításának, illetve a szövetségi elnök választásának vitájában és a szavazásokon sem vett részt. Viszont véleményét nyilvánosságra hozta az 1000-1000 példányban kinyomtatott, és a kongresszusi résztvevők, illetve a sajtó munkatársai között szétosztott Memorandumában meg a vörös színű szórólapján, valamint nemzetközi sajtóértekezletén. A Láncos-templomban Katona Ádám platform-elnök A harmadik út prófétái című előadásával szerepelt. Bemutatásra került a platform kiadványa, dr. Csapó József szenátor A romániai magyarság - autonóm nemzeti közösség című könyve is. Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés egyhangúlag tiszteletbeli elnökévé kérte föl Tőkés László püspököt, aki elfogadta a platform felkérését. Az EMK elnöksége nemzetközi sajtóértekezletet tartott, amelyen elnökségének valamennyi tagja nyakába akasztott papírlapokra írt protestáló szövegekkel is kifejezésre juttatta véleményét a Szövetség csúcsvezetőségének politikájáról. Az EMK tiltakozott amiatt, hogy a kongresszus megszüntette az RMDSZ tiszteletbeli elnöke funkciót. Egyúttal az EMK tiltakozott az ellen, hogy a kongresszus elnöksége a küldöttek előtt eltitkolta a több mint ezer személy részvételével tartott Egyházkerületi Közgyűlés üzenetét. Ugyancsak tiltakozott az EMK amiatt, hogy a program- és alapszabály-módosítási vitában nem vették tekintetbe az EMK platform írásban, nyomtatásban elkészített Memorandumát. (Ezt a dokumentumot Markó Béla szövetségi elnök kívánságára állították össze.) Az EMK tiltakozott december elsejének budapesti megünneplése ellen, melyen Medgyessy és Nastase miniszterelnökök, illetve az RMDSZ hivatalos küldöttsége (Kelemen Attila és Verestóy Attila) együttesen vett részt. Az EMK tiltakozott továbbá Nastase miniszterelnök kongresszusi beszédében kifejtett azon kijelentése ellen, hogy kormánya nem hajlandó biztosítani a romániai magyar nemzeti közösséget megillető kollektív jogokat, illetve hogy Nastase miniszterelnök jogsértő kijelentését az RMDSZ vezetősége szó nélkül hagyta. Tiltakozott az EMK a romániai magyarság több súlyos közösségi jogsérelmének elhallgatása miatt is. Ugyanis az RMDSZ csúcsvezetősége - noha az EMK hosszú hónapok óta több rendben írásban is segítségét kérte -, nem járt el az egymást követő bukaresti kormányok úgynevezett regionalizálási praktikái ellen, továbbá a Székelyföldnek román egyházi és katonai intézmények betelepítésével történő, központi irányítással folytatott elrománosítása ellen, illetve az Aurel Agache kézdivásárhelyi milicista tiszt i meglincselése ürügyén igazságtalanul elítélt és börtönbe zárt, súlyosan beteg Reiner Antal azonnali kegyelemben részesítése érdekében. Az EMK elnökségi tagjai: Bakk László, Katona Ádám, Moldován Béla, Sántha Pál Vilmos, dr. Újvári Ferenc. /Kongresszus és rendkívüli közgyűlés után. Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ-platform közleménye. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 10./

2003. február 13.

Febr. 12-én Reiner Antal kiszabadult a börtönből, az Agache-per utolsó börtönben lévő elítéltje este Esztelnekre érkezett. Reinernek febr. 21-én meg kell jelennie a kézdivásárhelyi bíróságon sorra kerülő vagyonmegosztási tárgyaláson. Reiner 2001. aug. 4-én a békéscsabai menekülttáborból váratlanul hazatért esztelneki otthonába, ahol másnap letartóztatták. 557 napig ült rácsok mögött. /Iochom István: Agache-ügy. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 13./

2003. február 20.

Reiner Antal febr. 4-én feltételesen szabadlábra helyezték. Elmondta, hogy 18 hónap és 7 napot töltött börtönben. A börtön kapujánál ott várta őt az Agache fiú. Reiner megkérdezte tőle, hogy valóban pénzt ajánlott azért, hogy végezzenek vele a börtönben? Igen, mondta, mert ha tőle függne, akkor Reiner 20-25 évet kapna. Reiner elmondta, sok keserves dolgon ment keresztül, a börtönben. Hálásan gondol azokra akik a rabsága idején csomagokat jutattak el hozzá. /(Daczó Dénes): Reiner Antal ma is keresi igazát. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 20./

2003. február 22.

Újabb tárgyalást tartottak febr. 21-én a Reiner Antal versus Aurel Agache Dionisie polgári perben. Mint ismeretes, Agache azért indított eljárást a börtönből nemrég kiszabadult esztelneki lakhelyű férfi ellen, hogy be tudja hajtani az 1999-ben született végleges bírósági döntés nyomán neki megítélt 50 millió lejes kártérítést. Chiper Jenica ítélőbíró elfogadta az Agache által benyújtott iratcsomót, és arra kérte az 1989 decemberében Kézdivásárhely főterén meglincselt milicista fiát, hogy márc. 17-re, a következő tárgyalás időpontjára szakértővel értékeltesse fel az Reiner esztelneki házát. Ötvös Zoltán ügyvéd beadványt nyújtott be az ítélőbírónak, amely szerint Bugár Lenke (Reiner volt felesége) nem hajlandó kivonulni a vagyonközösségből, hanem külön telekkönyveztetni szeretné az ingatlan őt megillető részét. A tárgyalás után Agache és Reiner találkoztak a bíróság udvarán. Agache ajánlatot tett a feketehalmi börtönből szabadult férfinak: a B1 televízióadó Igazságmondó gép című műsorában hazugságvizsgáló gépre kötve tegyenek fel egymásnak tíz-tíz kérdést annak érdekében, hogy fény derüljön az igazságra. /Bartos Lóránt: Reiner Antal a tévében? = Krónika (Kolozsvár), febr. 22./

2003. március 7.

Anyagi segítséget kíván nyújtani a Magyar Emberjogi Alapítvány (HHRF) az Agache-ügyben meghurcolt Héjja Dezsőnek és Reiner Antalnak. Az alapítvány nemrég felhívással fordult az Államokban élő magyarsághoz annak érdekében, hogy segítségükkel hamarabb összegyűlhessen az a pénzösszeg, melyet az Agache-ügyben 1999-ben elítélt öt személynek kellene kifizetnie a meglincselt őrnagy családjának. Reinek a börtönben kapott bőrbetegsége súlyosbodott kezelés hiányában, kórházba kell mennie. Az RMDSZ is gyűjt, eddig 45 millió lej gyűlt össze, a gyűjtés folytatódik. /Bartos Lóránt: Tűzifa Reinernek. = Krónika (Kolozsvár), márc. 7./

2003. március 11.

Kolozsváron, a Farkas utcai református templomban tartja márc. 14-én a Királyhágómelléki Református Egyházkerület azt a fórumot, amely megalakítja az erdélyi önkormányzati testület létrehozását Kezdeményező Bizottságot, jelentette be márc. 10-i kolozsvári sajtótájékoztatóján Tőkés László református püspök. Tőkés László köszönetet mondott az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének és Kónya-Hamar Sándor képviselőnek, megyei elnöknek, mivel lehetőséget teremtett arra, hogy a szervezet székhelyén megtarthassák sajtótájékoztatójukat. Tőkés László emlékeztetett arra, hogy beindították azt az aláírásgyűjtési akciót, amelyet Csoóri Sándor költő és más közéleti személyiségek a státustörvény védelmében kezdeményeztek. Hasonlóképpen újabb aláírásgyűjtési akciót is indítottak a romániai magyar nemzeti közösség önkormányzatának széles körű támogatására, illetve az Agache-ügy egyik áldozatának, az időközben kiszabadult Reiner Antalnak a szabadon bocsátása érdekében. Az utóbbi esetében a magyar egyházak még tavaly decemberben memorandummal fordultak Ion Iliescu államfőhöz, amelyben kérték az elnököt, részesítse kegyelembe az utolsó magyar politikai foglyot. Tőkés László kiemelte, ügyelnek arra, hogy ne ossza meg senki a két egyház közti együttműködést. A rendezvényre mindenkit elvárnak, függetlenül attól, hogy az RMDSZ-en kívül vagy belül tevékenykednek, mondotta a püspök. Nem k hajlandók a romániai magyarságot két részre osztani, RMDSZ-en kívüliekre és belüliekre. Tőkés László elmondta: az általuk kezdeményezett önkormányzati forma összhangban van az európai struktúrákkal, autonomista elképzelésekkel. A püspök szerint különösen sértőek Frunda György szenátor, Székely Ervin képviselő és Markó Béla szövetségi elnök megnyilatkozásai.. /Papp Annamária: Márciusi Fórum a Farkas utcában. Egész Erdélyből számítanak résztvevőkre Márciusi Fórum a Farkas utcában. Egész Erdélyből számítanak résztvevőkre. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 11./

2003. március 27.

Visszavonta vallomását az Agache-ügyben folytatott kézdivásárhelyi per egyik koronatanúja. A milicista meglincselésével vádolt személyek elleni bűnvádi eljárás alatt több tucat embert hallgattak ki, többen látni vélték a helyszínen a későbbiekben Agache-ügyként elhíresült per főszereplőit: Héjja Dezsőt, ifj. Konrád Jánost, Filip Orbán Daniella Kamillát, Reiner Antalt, Paizs Ottót. A napokban a kézdivásárhelyi Várdó Gizella (volt Kozma) okozott meglepetést egyik kijelentésével, amikor Agache Aurel Dionisie és Reiner Antal felkereste. Várdó Gizella határozottan tagadta, hogy látta volna Reinert a post mortem ezredesi rangra emelt Agache meglincselői között. 1991. november 4-én és 1997. november 7-én keltezett vallomásában még azt állította, látta, amikor Héjja és Paizs - Reiner segítségével - leszedik a mentőről a félhalott Agachét, megakadályozva a milicista kórházba szállítását. Agache fia álláspontját levélben juttatta el a Krónikának. "Várdó Gizella (volt Kozma) nyilatkozata nagyon meglepett, ha figyelembe veszem, hogy 1991-ben eskü alatt, fénykép alapján azonosította Reiner Antalt, és az 1997-ben tett tanúvallomásával újra megerősítette hat évvel azelőtti kijelentését. Mivel egy ember ártatlanságáról vagy bűnösségéről van szó, úgy vélem, hogy léteznek olyan törvényes eszközök, melyekkel ki lehet deríteni az igazságot. Ilyen például a hazugságvizsgáló gépen elvégzett teszt vagy az ügyben érintett személyek újbóli kihallgatása egy semmisségi panasz keretében. Tizenhárom év alatt oda jutottunk, hogy még mindig nem lehet tisztán látni az ügyben. Ezért Fábián Károly ügyész urat tartom felelősnek (Agache be is perelte Fábiánt, de elvesztette a pert - szerk. megj.), mert véleményem szerint nem végezte el helyesen a munkáját. Addig is, míg az új információk alapján nem látok tisztán a kérdésben, az 1999-ben született bírósági végzést tartom szem előtt, és mindent megteszek, hogy ennek érvényt szerezzek" - írta Agache Aurel Dionisie, az egykori milicista legnagyobb fia. Reiner Antal, a súlyos betegségéből lábadozó férfi elmondta, elképzelhetetlennek tartja, hogy valaki egy felelőtlen kijelentéssel tönkretegye más életét. Ő a sepsiszentgyörgyi bíróságon már kérte az ügy újratárgyalását. Az 557 napot börtönben ült férfi kifejtette: ha kell, erőszakkal is a bíróságra citálja Várdó Gizellát, hogy ott is ismételje meg azt, amit neki és Agachénak mondott. Reiner az RMDSZ által kezdeményezett gyűjtőakcióval kapcsolatosan elmondta, a hét elején meglátogatta Molnár Endre, a felső-háromszéki területi szervezet ügyvezetője, és egy hónapra elegendő élelmiszert adott át. /Bartos Loránd: Megkérdőjeleződött Reiner bűnössége. = Krónika (Kolozsvár), márc. 27./

2003. április 15.

Ápr. 14-én a kézdivásárhelyi bíróságon ismét napirendre került az ifj. Agache Dionisie Aurel, a néhai őrnagy legidősebb fia által Reiner Antal ellen kezdeményezett per, ismét elhalasztották a tárgyalást. A tárgyalás után Reriner ifj Agacheval együtt járt Várdó Vilmosnál és feleségénél, Gizellánál, a két koronatanúnál, akik cáfolták a vádiratban leírtakat, azt állítva, hogy annak idején nem tudták, mit írnak alá, s egyikük sem látta Reinert a lincselés színhelyén. Reiner a kirakatper újratárgyalását kérte. /Iochom István: Agache-per. Ismét halasztottak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 15./

2003. május 21.

A múlt hét elején került sor az Aurel Dionisie Agache és Reiner Antal között zajló vagyonmegosztásért folytatott per újabb tárgyalására. Az ügyet ismét elhalasztották, június 9-ére, mert nem érkezett meg a vagyonfelértékeléssel foglalkozó szakértők névsora. Az 1989 decemberében Kézdivásárhely főterén meglincselt népnyúzó milicista őrnagy legnagyobb fia azért kezdeményezett tárgyalást a másfél évi börtön után februárban szabadult Reiner ellen, hogy be tudja hajtani rajta a - két évvel ezelőtt jogerős bírósági döntéssel megítélt - mintegy 70 millió lejt kitevő erkölcsi és anyagi kártérítést. Reiner egyetlen vagyona esztelneki házrésze, az ingatlanban viszont rajta kívül volt felesége, a Magyarországon élő Bugár Lenke, valamint az esztelneki Vass család tagjai is résztulajdonosok. Az ún. Agache-bűnperben Reiner ellen tanúskodó Várdó Vilmos és neje, Gizella most kijelentették, hogy nem is ismerik Reinert, jóllehet 1991-ben és 1997-ben keltezett nyilatkozatukban azt mondták, hogy Reiner ott volt az 1989. december 22-én Kézdivásárhely főterén meglincselt rendőrtiszt agyonverői között. Reiner ezt hallva a Legfelsőbb Bírósághoz fordult, a per újratárgyalását kérve. Viorel Voiculescu, a kézdivásárhelyi rendőrség egyik munkatársa a napokban újra kihallgatta Reiner Antalt. Az ügyben történt váratlan fordulat ellenére az RMDSZ folytatja a gyűjtést a kisemmizett, beteg Reiner megsegítésére. Néhány hete a New York-i székhelyű Magyar Emberi Jogok Alapítványa is felhívást intézett az amerikai magyarsághoz a politikai koncepciós perekben meghurcolt, börtönbüntetést szenvedett Reiner Antal és Héjja Dezső megsegítésére. /K. Gy.: Agache még mindig pereli Reinert. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 21./

2003. június 10.

Az Agache-ügy egyik Magyarországon tartózkodó szereplőjének, Paizs Ottó nyugdíjából a felperes Agache Aurel Dionisienak, a néhai milicista fiának bankszámlájára júliustól bizonyos összeget /nyugdíja egyharmadát/ utalják át. Eddig csak Héjja Dezső betegnyugdíjából érkezett havi rendszerességgel mintegy négyszázezer lej a Feketehalmon élő Agache család számlájára.Jún. 9-én ismét elhalasztották Agache Reiner Antal ellen kezdeményezett pere tárgyalását. Ifjabbik Agache perrel akarja behajtani Reiner "adósságát", mely egy májusi inflációs kiegészítés után 76 471 447 lejre rúg. Az esztelneki lakóhellyel rendelkező férfinak - a 2001-ben véglegesített bírósági döntés szerint - erkölcsi kártérítés és perköltség címen kellene kifizetnie a pénzt a Kézdivásárhely főterén 1989 decemberében meglincselt milicista családjának.A megyében élő ingatlanbecslő szakember különféle okokra hivatkozva visszautasították a bíróság felkérésé a ház felértékelésére, ezért a bíró úgy döntött, hogy egy brassói iroda munkatársához fordulnak. /Bartos Lóránt: Visszatartják Paizs Ottó nyugdíját. = Krónika (Kolozsvár), jún. 10./

2003. július 1.

Több mint tízezer dollárt adományoztak az igazságtalanul meghurcolt és jogtalanul elítélt, majd börtönbe zárt Reiner Antal és Héjja Dezső megsegítésére az amerikai magyarok. A New York-i székhelyű Magyar Emberi Jogok Alapítvány (HHRF - Hungarian Human Rights Foundation) által március elején indított adománygyűjtő akció célja, hogy anyagilag felkarolja Reiner Antalt és Héjja Dezsőt, akiket az 1989-es kézdivásárhelyi események kapcsán a román ügyészség igazságtalanul Aurel Agache milicista "meglincselésével" vádol. Az amerikai magyarok szolidaritási akciója lehetővé teszi majd, hogy kilenc évig 1,5 millió lejes havi járulékhoz jusson Reiner Antal és Héjja Dezső, amit életkörülményeik javítására és orvosi kezelésük fedezésére fordíthatnak. Reiner Antal és Héjja Dezső egyetlen bűne az 1989-es forradalmi eseményekkor az volt, hogy magyaroknak születtek. "Mert a forradalmárok Bukarestben románok, Kézdivásárhelyen pedig magyarok voltak. A románok között forradalmár-kitüntetést és nyugdíjat osztogattak, a magyarokat pedig meghurcolták és börtönbe vetették!" - áll a 4500 címre kiküldött HHRF-levélben. Az 1989-es romániai események kapcsán összesen 13 magyar nemzetiségű személy ellen született igazságtalan ítélet. A székelyföldi Oroszhegyen négy vádlottat 66 év szabadságvesztésre ítéltek, Zetelakán három vádlottat 58 évre, Kézdivásárhelyen pedig hat vádlottat 21 évre. A három per 145 év összesített börtönbüntetéséből 34 évet és 7 hónapot le is töltöttek, a 13 vádlott közül 3 meghalt, kettő pedig öngyilkosságot követett el. A kirakatperekben elítélt, és igazságtalanul bebörtönzött erdélyi magyarok szabadonbocsátása és teljes rehabilitálása érdekében a HHRF tizenhárom éve nemzetközi erőket mozgósít. Szóvá tette ügyüket kongresszusi tanúvallomásban Washingtonban, Strasbourgban az Európa Tanácsnál, a Románia NATO csatlakozásáról szóló tanácskozáson, romániai tárgyalásra készülő magas rangú amerikai tisztviselőkkel és Adrian Nastase román miniszterelnökkel folytatott bukaresti megbeszélésen. (Sajtóközlemény, HHRF) /Kilenc évig folyósít havi járulékot Reiner és Héjja számára a HHRF az amerikai magyarok adományaiból. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 1./

2003. július 10.

Reiner Antal, az Agache-ügy egyik elítéltje nemrég a per újratárgyalását kérte, miután az őt börtönbe juttató Várdó házaspár megváltoztatta 1991-ben tett és 1997-ben megerősített nyilatkozatát, mely szerint látták az esztelneki férfit Agache Aurel post mortem őrnagyi rangra emelt egykori milicista meglincselői között. Várdó Vilmos és neje, Gizella, az új nyilatkozatban határozottan cáfolta, hogy látták volna Reinert. Elmondásuk szerint akkor találkoztak vele először, amikor az - a börtönből szabadulva - meglátogatta őket. Az új megvilágításban Reiner Antal az ügy újratárgyalását kérte. Reinert előzetesen a rendőrség hallgatta ki, majd az esztelneki férfi jún. 16-án váratlanul idézést kapott Bukarestbe, a bíróságra, ahol a Kézdivásárhely főterén 1989 decemberében történt eseményekről kellett beszámolnia. Várdóékat ekkor nem idézték be. Reiner múlt hónap 24-ére kapta a következő idézést, akkor nem engedték szóhoz jutni sem, azzal fenyegették meg, hogy eltávolítják a teremből, a tárgyalás mindössze néhány percet tartott. A bíró közölte vele, hogy írásban értesítik. A bíróság még aznap ítéletet hirdetett az ügyben: a 609-es számot viselő büntetőjogi törvényszéki döntés kivonata szerint visszautasította Reiner per-újrafelvételi kérelmét. /Bartos Lóránt: Visszautasították Reiner kérelmét. = Krónika (Kolozsvár), júl. 10./

2003. október 9.

Az aradi Szabadság-szobor megoldatlan kérdése hűen példázza a román hatóságok folyamatos időhúzását és az ígéretek sorozatos megszegését, valamint a magyar kisebbség nemzeti szimbólumaival szemben tanúsított botrányos tiszteletlenséget - áll abban a dokumentumban, amelyet a New York-i székhelyű Magyar Emberi Jogok Alapítvány (Hungarian Human Rights Foundation - HHRF) juttatott el az Egyesült Államok Helsinki Bizottságához. A hat pontban összegezett sérelemlistát a washingtoni Kongresszusban szervezett Románia: Útban a NATO és az EU felé című meghallgatás írásos dokumentációjaként Hámos László, a HHRF elnöke nyújtotta be. A HHRF-beadvány második részletes témája az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának késlekedése. A kolozsvári állami magyar egyetem visszaállítása, de még a Babes-Bolyai Tudományegyetemen jelenleg kért két magyar kar felállítása is állandó akadályba ütközik. Hámos László kifejti, sem a kormány, sem az egyetemi szenátus nem hajlandó dönteni a magyar karok kérdésében, ezzel diszkriminálva a közel 1,5 millió magyar anyanyelvű adófizető polgárt. A HHRF-tanúvallomás következő pontja: Az Aurel Agache brutális milicistával való leszámolással vádolt Kézdivásárhelyi Ötök ellen továbbra is bosszúhadjáratot folytatnak, az elítéltek közül hárman Magyarországon bújdosnak, Reiner Antal és Héjja Dezső pedig a börtönt is megjárta. A közigazgatás kétnyelvűségének akadozása és a decentralizációs törekvések ellehetetlenítése képezi a HHRF-dokumentum utolsó két pontját. /Washingtoni reflektorfényben az erdélyi magyarság sérelmei. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./

2003. október 18.

Reiner Antal, az Agache-per egyik elítéltjének kérésére okt. 16-án Bukarestben ismét napirendre tűzték a perújrafelvételt. Reiner részt vett a tárgyaláson. Reiner azt kérte, hogy tegyenek igazságot, mivel ő igazságtalanul ült másfél évet a rácsok mögött. A következő tárgyalásra minden valószínűség szerint novemberben kerül sor. /(Iochom): Reiner kérésére - perújrafelvétel. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 18./

2003. november 12.

Nov. 10-én a kézdivásárhelyi bíróságon alig pár percig tartott az Aurel Dionisie Agache, a néhai milicista őrnagy legidősebb fia Reiner Antal esztelneki ingatlanjának megosztásáért a múlt év novemberében indított pere. Jenica Chiper ítélőbíró közölte az érintettekkel, hogy az ügyben semmiféle előrelépés nem történt, a bíróság által kijelölt brassói építkezési szakértő nem adott életjelt. A következő tárgyalás időpontját dec. 8-ra tűzték ki. /(Iochom): Tizenegyedszer is halasztottak (Agache-per). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 12./

2003. december 9.

Immár tizenkettedik alkalommal halasztottak abban a perben, amelyet Agache Aurel Dionisie kezdeményezett Reiner Antal ellen. A per tárgya vagyonmegosztás, Agache így próbálja behajtani azt a pénzt, amelyet 2001-ben ítélt meg számára a bíróság erkölcsi és anyagi kártérítés címen. Az Agache családnak Reiner az inflációs kiigazítás után kb. 71 millió lejjel tartozik. Dec. 8-án a per összes szereplője jelen volt a kézdivásárhelyi bíróságon, viszont ismét halasztásra került sor, mivel az ingatlanszakértő nem értékelte fel a Reiner egyetlen vagyontárgyát képező esztelneki kis házat. A következő tárgyalásra jan. 19-én kerül sor. A Kézdivásárhely főterén 1989-ben meglincselt Agache Aurel milicista legnagyobb fia elmondta: csak a választások után szándékozik újságírókkal szóba állni az üggyel kapcsolatosan. /Bartos Lóránt: Agache-ügy: újabb halasztás. = Krónika (Kolozsvár), dec. 9./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-79




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998